A leukémia és típusai

A 15 éves kor alatti gyermeklakosságban a daganatos betegségek gyakorisága évente 150 új megbetegedés 1 millió gyermekre számítva. Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente 150-200 új gyermekkori daganatos megbetegedés fordul elő.

A leukémia (fehérvérűség) a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképző sejtekből indul ki. A leukémia a csontvelőben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek szabályozás alól kiszabadult, féktelen szaporodásának eredménye. A felszaporodott sejtek amellett, hogy kitöltik a csontvelőt, többnyire a vérpályába is belépnek és a keringő vérben is tömegesen megjelennek.

A heveny leukémia a leggyakoribb gyermekkori daganatos megbetegedés, és az összes gyermekkori rosszindulatú megbetegedés mintegy 25 %-át teszi ki. Gyermekkorban a leukémia formái közül az ALL a leggyakoribb. Magyarországon évente körülbelül 50-70 új ALL-es gyermeket diagnosztizálnak. A betegség a 2-6 éves korosztályban a leggyakoribb.

A leukémiának ún. mieloid és limfoid típusát különítik el, attól függően, hogy a rákos átalakulás a csontvelőben normálisan előforduló két fehérvérsejtképző-vonal (mieloid és a limfoid) melyikéhez tartozó sejtekben következett be. Szokás még aszerint is felosztani, hogy a megbetegedés milyen gyorsan lép fel és zajlik le. Eszerint kétféle, akut és krónikus leukémiát különböztetünk meg.

A fenti szempontok figyelembevételével a leukémiáknak a következő négy alaptípusát különítik el:

akut limfoid leukémia (ALL)
akut mieloid leukémia (AML)
krónikus limfoid leukémia (CLL)
krónikus mieloid leukémia (CML)

A leukémia tünetei

A leukémiás megbetegedések sokáig teljesen tünetmentesek lehetnek, máskor pedig igen változatos tünetekkel kezdődhetnek. A megbetegedés tünetei hátterében részint az áll, hogy a leukémiás sejtek nem tudják a fehérvérsejtek normális működését ellátni, másrészt, hogy a csontvelőben burjánzó leukémiás sejtek egyéb vérsejtek képződését gátolják.

A leukémiában észlelt leggyakoribb tünetek a következők: láz, hidegrázás, influenzaszerű tünetek, gyengeség, fáradékonyság, fertőzésekre való hajlam, étvágy és/vagy súlyvesztés, megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomók, lép és máj, vérzékenység, sérülékenység, kis foltos bevérzések kialakulása a bőrben. Gyakori tünetek még a fogíny gyulladása és vérzékenysége, éjjeli izzadás, csont- és ízületi fájdalmak.

A leukémia tünetei tehát szerteágazóak és nem specifikusak, ezért minden esetben szakorvosra kell bízni a diagnózis felállítását.

Diagnózis

E kivizsgálás fontos részét képezi a beteg részletes kikérdezése betegségének előzményeiről. Ezt alapos fizikális vizsgálat követi, amelynek részét képezi a nyaki, hónaljárki-, lágyéktáji nyirokcsomók, a máj és a lép kitapintása és annak megállapítása, hogy azok duzzadtabbak- vagy nagyobbak-e a normálisnál vagy sem.

A kivizsgálásnak részét képezi a vérképvizsgálat is, amelynek során meghatározzák a vérben lévő vörösvértestek és a különböző fehérvérsejtek számát.

Leukémiára gyanús megbetegedés esetén a kivizsgálás részét képezi a csontvelő vizsgálata is. Ilyenkor az orvos egy fecskendőhöz rögzített tűn keresztül a szegycsontból vagy a medencecsontból csontvelőt szív ki, amelyet azután mikroszkóposan vizsgálnak. A csontvelővizsgálat másik módja a vastagabb tűvel végzett csontvelő-biopszia. Ez esetben kis, henger alakú csontszövetet vesznek ki, rendszerint a medencecsontból, a benne lévő csontvelőállománnyal együtt.

Ha a vérkép- és a csontvelővizsgálat megerősíti leukémiás megbetegedés fennállását, a továbbiakban az orvos a betegség kiterjedésének megállapítására, pontos típusának és stádiumának meghatározására törekszik, mert annak ismerete nélkülözhetetlen a helyes terápiás terv kialakításához.

Kezelés

Kemoterápia

A leukémiás megbetegedések legfőbb kezelési módja a kemoterápia, amely az egész szervezetre hat - a szájon át bevett vagy intravénáson beadott kemoterápiás szerek ugyanis a vérárammal gyakorlatilag a szervezet minden részébe eljutnak. A kemoterápiás kezelés keretében több rákellenes szert kombináltan adagolnak. A kemoterápiás szereket a valamennyi leukémiás sejt elölésére irányuló törekvés jegyében igen magas, közel toxikus dózisban adagolják.

A gyógyszerek kombinációját protokollokban (kezelési sémákban) leírtaknak megfelelően adagolják. A kemoterápia néhány naponta vagy hetente kerül ismétlésre. A kezelés négy fő része a kezdeti, ún. indukciós kezelés célja, hogy a leukémiás sejtek döntő többsége elpusztuljon. Ez körülbelül két hónapos intenzív terápia.

A kezelés második része az ún. meningealis profilaxis és az ún. konszolidáció.

A kezelés harmadik része az ún. reindukció a nehezen kimutatható, de még biztosan jelenlévő kóros sejtek kiirtása (további 4-6 hónapos intenzív kezelés).

A kemoterápia negyedik szakaszában a betegség visszatérésének megakadályozása a cél. Ennek során kis dózisban, de nagyon hosszú időn át (akár 2-3 évig is) szájon át szedhető gyógyszerekből álló ún. fenntartó kezelést alkalmaznak.

Sugárterápia

A sugárterápia a leukémiás betegek kezelésében főként az alábbi két formában kerül alkalmazásra:

a szervezet leukémiás sejtektől beszűrt valamelyik részének, szervének besugárzása;
csontvelő-transzplantációt megelőző, egésztest besugárzás formájában, amelynek kettős célja van: a szervezet különböző helyein található leukémiás sejtek lehetőleg maradéktalan elpusztítása, másrészt a csontvelő sejtes elemektől való minél teljesebb kiürítése, a majdan beültetendő egészséges csontvelői sejtek befogadására való előkészítése érdekében.

Csontvelő-transzplantáció

Csontvelő-transzplantációt leukémiás betegnél azért végeznek, hogy lehetővé tegyék a kemoterápiás szerek igen nagy, akár toxikus dózisokban való alkalmazását, majd azt követően ép, egészséges csontvelő adásával segítsék a vérképzés helyreállítását és ezáltal a beteg túlélését.

A transzplantáció sikere attól függ, milyen mértékben hasonlítanak a csontvelőt adó személy (donor) sejtjei a befogadó szervezet sejtjeihez. A transzplantáció sikeressége érdekében éppen ezért igyekeznek olyan donort találni, aki e követelménynek leginkább megfelel. Minél közelebbi vérrokonokról van szó, természetesen annál nagyobb a hasonlóság esélye. A befogadóhoz legközelebb álló donor megválasztása azért is nagyon fontos, mert miután a beültetett csontvelői sejtek, köztük a limfociták kellőképpen felszaporodtak, a befogadó szervezet sejtjeit idegenként ismerve fel, azokat megtámadják. A csontvelő-transzplantáció másik lehetősége magától a beteg egyéntől korábban levett saját csontvelő visszaadása. Ilyenkor - lévén saját sejtek, szövetek visszaültetéséről szó - az imént vázolt problémák nem merülnek fel.

Az infúzió révén bejuttatott csontvelői sejtek a vérárammal elkerülnek a csontvelőbe, ahol megtelepednek és mintegy 2-4 hét alatt ott megotthonosodnak, megerednek és szaporodásnak indulva megkezdik vérsejtképző tevékenységüket, s a szervezet számára vörös- és fehérvérsejteket, illetve vérlemezkéket produkálnak. Az immunfunkciók helyreállítódási folyamata ennél jóval időigényesebb. Nem saját csontvelő beültetése esetén 1-2 évig is eltarthat, amíg az immunfunkciók helyreállnak.

Végleges gyógyulás a kezelés befejeződése utáni - panaszmentes - 5 évet követően mondható ki.

forrás: daganatok.hu

1. Az adatkezelő személye és tevékenysége

A jelen Tájékoztatóban („Tájékoztató”) meghatározott adatkezelések tekintetében az adatkezelő az S.O.S. Leukémiás Gyermekekért Alapítvány (székhely: 2162 Őrbottyán, Tó utca 113..; nyilvántartási szám: 13-01-0001648; e-mail: info@sosleukemia.hu; telefonszám: +36 20 388-5659; a továbbiakban: „Adatkezelő”). Az Adatkezelő Magyarországon bejegyzett alapítvány, amely az alábbi közérdekű cél érdekében fejti ki tevékenységét: leukémiás gyermekek közvetlen támogatása, leukémiás gyermekeket ellátó egészségügyi intézmények támogatása. Az Adatkezelő üzemelteti a www.sosleukemia.hu címen elérhető weboldalt (továbbiakban: „Weboldal”).

2. Irányadó jogszabályok

Az Adatkezelő a tevékenységét az Európai Unió és Magyarország jogszabályai hatálya alatt végzi. Az adatkezelésre elsősorban az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete vonatkozik (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; továbbiakban: „GDPR”).

3. A Tájékoztató hatálya, az érintett

Jelen Tájékoztató hatálya kizárólag az Adatkezelő azon tevékenységére terjed ki, amelyek során természetes személyek adatainak kezelésére kerül sor. A GDPR alapán személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. A jelen Tájékoztató hatálya alá tartozó adatkezelések esetében érintett az a személy, aki az Adatkezelővel kapcsolatba kerül, adatait megadja, és ennek során hozzájárul adatai kezeléséhez. Mindezek alapján jelen Tájékoztató hatálya nem terjed ki azon adatokra, amelyek nem természetes személyekre vonatkoznak (pl. cégadatok), vagy amelyek nem hozhatók kapcsolatba természetes személyekkel (pl. statisztikai adatok, azon adatok, amelyek anonimizáltak). Jelen Tájékoztató hatálya kizárólag az Adatkezelő adatkezelésére terjed ki.

4. Az adatkezelés elvei és célja

Az Adatkezelő az adatokat jogszerűen, tisztességesen, és az érintett számára átlátható módon kezeli. Az Adatkezelő törekedik arra, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek. Az Adatkezelő biztosítja az érintett jogainak érvényesülését, és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az adatkezelés annak minden szakaszában jogszerű legyen. Az Adatkezelő adatkezelésének célja:

- Az érintett személyének azonosítása, az érintettel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás;

- Adatállomány építése;

- Az egyes kampányokhoz célcsoportok összeállítása;

- Adománygyűjtő, vagy az Alapítvány ismertségét növelő kampány tervezése, lebonyolítása;

- Megkereső levelek összeállítása;

- Az érintettek megkeresése;

- A Kampányok eredményességének ellenőrzése, utánkövetés;

- Jogszabályban elrendelt kötelezettségek teljesítése.

5. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja lehet az érintett hozzájárulása. Az Adatkezelő az érintettek adatait kizárólag az érintett adatszolgáltatása alapján, az érintett hozzájárulása alapján kezeli. A hozzájárulás önkéntes, az érintett a hozzájárulását a regisztrációval, adatai megadásával adja meg, vagy úgy, hogy az adatkezelésről kapott tájékoztatást követően, az adatkezelés tudatában adományoz. Az érintett a hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

6. A kezelt adatok köre

Érintett azonosításához és kapcsolattartáshoz szükséges adatok. Ezen adatok kezelésének célja az érintett azonosítása, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás. A kezelt adatok: név, lakcím, telefonszám. Az adatkezelés jogalapja törvény rendelkezése, vagy az érintett hozzájárulása. Adományokkal kapcsolatos adatok. Amennyiben az érintett adományoz, az Adatkezelő nyilvántartja, hogy mikor mekkora összeget adományozott. Az adatkezelés célja az, hogy később az Adatkezelő az adatok ismeretében azon érintetteket kereshesse meg, akiktől várható, hogy érdeklődnek az adott kampány iránt. Az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása.

7. Az adatkezelés folyamata

Az Adatkezelő a fentiek alapán csak olyan adatot kezel, amelyek esetében az érintett hozzájárult az adatkezeléshez. Az érintett az adatait megadhatja közvetlenül az Adatkezelőnek (pl. regisztráció, nyilatkozat), vagy megadhatja úgy is, hogy az Adatkezelő részére adományoz azt követően, hogy egyértelmű tájékoztatást kap arról, hogy az adományozást követően adatait az Adatkezelő kezeli kapcsolattartási, adománygyűjtési célból. Az utóbbi esetben, érintett adományoz, az Adatkezelő kezeli az érintett adatait. Ebben az esetben a csekken történő befizetést követően a Magyar Posta az érintett nevét és címét tartalmazó csekkszelvényt továbbítja az Adatkezelő részére, amely azt kezeli további tájékoztatás, adománygyűjtés céljából. Ebben az esetben az adatátadásról az érintett a levélben egyértelmű tájékoztatást kap, és tudatában van annak, hogy az adományozással egyidejűleg az adatai átadásra kerülnek. Az érintett az adatkezelést megtilthatja. Az Adatkezelő az érintettek adatait kizárólag arra használja fel, hogy az érintetteket tájékoztassa az Adatkezelő tevékenységéről, és az Adatkezelő részére további adományokat gyűjtsön. Az Adatkezelő egyes esetekben a kampányokhoz felhasznált címlista összeállítása során felhasználja a korábbi adományozások adatait. A címlisták összeállítása minden esetben emberi beavatkozással történik, az Adatkezelő munkatársai határozzák meg azt, hogy az adott kampány során kiket keresnek meg, általános jellemzők (pl. cím, korábbi adományozás) alapján. Az Adatkezelő az adatokat más módon nem használja fel.

8. Adattovábbítás

Az Adatkezelő személyes adatot csak akkor továbbít harmadik személy részére, ha ahhoz az érintett egyértelműen – a továbbított adatkör és az adattovábbítás címzettje ismeretében – hozzájárult, vagy az adattovábbításra törvény felhatalmazást ad.

9. Adatbiztonság, hozzáférés az adatokhoz

Az Adatkezelő gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatbiztonság követelményének érvényesülését biztosítják. Az Adatkezelő az általa kezelt adatokat az irányadó jogszabályoknak megfelelően tartja nyilván, biztosítva, hogy az adatokat csak azok a munkavállalók, és egyéb az Adatkezelő érdekkörében eljáró személyek ismerhessék meg, akiknek erre munkakörük, feladatuk ellátása érdekében szükségük van. Az Adatkezelő érdekkörében eljáró valamennyi személy kizárólag azon adatok megismerésére jogosult, amely kezelése szükséges a megnevezett személy munkakörének ellátáshoz. A megnevezett személyek az adatokat kötelesek bizalmasan kezelni. Az Adatkezelő az informatikai védelemmel kapcsolatos feladatai körében gondoskodik különösen:

- A jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet biztosító intézkedésekről, ezen belül a szoftver és hardver eszközök védelméről, illetve a fizikai védelemről (hozzáférés védelem, hálózati védelem);

- Az adatállományok helyreállításának lehetőségét biztosító intézkedésekről, ezen belül a rendszeres biztonsági mentésről és a másolatok elkülönített, biztonságos kezeléséről (tükrözés, biztonsági mentés);

- Az adatállományok vírusok elleni védelméről (vírusvédelem);

- Az adatállományok, illetve az azokat hordozó eszközök fizikai védelméről, ezen belül a tűzkár, vízkár, villámcsapás, egyéb elemi kár elleni védelemről, illetve az ilyen események következtében bekövetkező károsodások helyreállíthatóságáról (archiválás, tűzvédelem).

Az Adatkezelő a papíralapú nyilvántartások védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket különösen a fizikai biztonság, illetve tűzvédelem tekintetében.

A munkavállalók, megbízottak, és egyéb, az Adatkezelő érdekében eljáró személyek az általuk használt, vagy birtokukban lévő, személyes adatokat is tartalmazó adathordozókat, függetlenül az adatok rögzítésének módjától, kötelesek biztonságosan őrizni és védeni.

10. Adatfeldolgozás

Az Adatkezelő a tevékenysége ellátásához jogosult adatfeldolgozót igénybe venni. Az adatfeldolgozók önálló döntést nem hoznak, kizárólag az Adatkezelővel kötött szerződés, és a kapott utasítások szerint jogosultak eljárni. Az Adatkezelő ellenőrzi az adatfeldolgozók munkáját. Az adatfeldolgozók további adatfeldolgozó igénybe vételére csak az Adatkezelőhozzájárulásával jogosultak. Az Adatkezelő az általa igénybe vett adatfeldolgozók adatait közzéteszi. Az adatfeldolgozó közreműködik az Adatkezelő adatállományainak építésében és kezelésében, kampányok szervezésében és bonyolításában, levelek kiküldésében és a válaszok feldolgozásában.

11. Az adatkezelés időtartama

Az Adatkezelő a törlésre vonatkozó szabályok kialakításával és betartásával biztosítja, hogy a személyes adatok kezelésének időtartama ne haladja meg a szükséges és jogszerű mértéket. Az adatok törlésére az alábbi esetekben kerül sor:

a. A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték. Amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, és az adat kezelését jogszabály nem teszi kötelezővé, az adatot az Adatkezelő törli.

b. Az érintett a hozzájárulását visszavonja. Amennyiben az érintett a hozzájárulását visszavonja, vagy az adatok törlését érintett kéri, az Adatkezelő az adatokat minden esetben törli. A törlés csak akkor tagadható meg, ha azt jogszabály, vagy hatósági rendelkezés tiltja.

c. Az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen. Amennyiben az érintett az adatkezelés ellen tiltakozik, az Adatkezelő az ezzel kapcsolatos adatokat törli.

d. Bizonyossá válik, hogy az adatok kezelése jogellenes. Amennyiben az adat kezelése jogellenes, azt az Adatkezelő minden esetben törli, mihelyt a jogellenes adatkezelés ténye nyilvánvalóvá válik.

e. Az adatok törlése jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, vagy a törlést bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte. Ha a törlés jogszabály alapján kötelező, vagy azt bíróság vagy Hatóság rendelte el, és a rendelkezés jogerős, az Adatkezelő az adatokat törli.

12. Adatvédelmi incidensek kezelése

Adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. Az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst haladéktalanul bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal az érintettek jogaira és szabadságaira nézve. Az Adatkezelő az adatvédelmi incidenseket nyilvántartja, az adott incidenshez kapcsolódó intézkedésekkel együtt. Ha az incidens súlyos (azaz vélhetően magas kockázattal jár az érintett jogaira és szabadságaira nézve), az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

13. Az érintettek jogai

Tájékoztatás (hozzáférés). Az érintettnek joga van ahhoz, hogy az adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjon. Az Adatkezelő az érintettet az adatok felvételekor tájékoztatja az adatkezelésről, emellett a jelen Tájékoztató bármikor elérhető az érintett számára. Az érintett az adatkezelés folyamán bármikor teljes körű tájékoztatást kérhet az adatai kezeléséről. Az érintett kérheti, hogy az Adatkezelő az adatok másolatát bocsássa a rendelkezésére.

Helyesbítés. Az érintett kérheti, hogy az Adatkezelő a rá vonatkozó pontatlan adatokat helyesbítse, a hiányos adatot kiegészítse.

Törlés, hozzájárulás visszavonása. Az érintett bármikor visszavonhatja az adatai kezeléséhez adott hozzájárulását, kérheti az adatai törlését. Az Adatkezelő a törlést csak akkor tagadja meg, amennyiben az adatkezelés jogszabályon alapul, vagy az adatkezelés szükséges jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Korlátozás. Az érintettnek jogában áll az adatkezelés korlátozását kérni, az alábbi esetekben:

a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Tiltakozás. Amennyiben az adatkezelés az Adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdekének érvényesítésén alapul, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

Adathordozhatóság. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, feltéve, hogy az adatkezelés automatizált módon történik. Az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok más adatkezelőhöz történő közvetlen továbbítását.

14. Az érintett jogainak biztosítása, az érintett kérelmeinek kezelése

Az Adatkezelő az érintettet a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg tájékoztatja az adatok kezeléséről. Kérésre az Adatkezelő a jelen Tájékoztatót az érintett rendelkezésére bocsátja, továbbá a Társaság honlapján is elérhetővé teszi. Az érintett számára elérhető a jelen, részletes Tájékoztató is, amelynek tényére és elérhetőségére az Adatkezelő az érintett figyelmét felhívja. Az Adatkezelő rendelkezésére bocsátja a jelen Tájékoztató alapján készített, a legfőbb adatvédelmi szabályokat tartalmazó tájékoztatót. Az érintett a jogai gyakorlására irányuló kérelmet az 1. pontban megjelölt elérhetőségek valamelyikén eljuttathatja az Adatkezelőhez. Az Adatkezelő a kérelmet haladéktalanul megvizsgálja, döntést hoz a kérelem teljesítéséről, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az Adatkezelő a megtett intézkedésekről egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. A tájékoztatás minden esetben tartalmazza az Adatkezelő által megtett intézkedést, vagy az érintett által kért tájékoztatást. Amennyiben az Adatkezelő a kérelem teljesítését elutasítja (nem teszik meg a kérelem teljesítéséhez szükséges intézkedéseket), a tájékoztatás tartalmazza a megtagadás jogalapját, indokait, és az érintett jogorvoslati lehetőségeit. Az Adatkezelő a kérelem teljesítését nem köti díj fizetéséhez, a költségek megtérítéséhez. Amennyiben a kérelem benyújtásának körülményei, módja miatt nem bizonyos, hogy a kérelem az érintettől származik, az Adatkezelő kérheti, hogy a kérelmező igazolja jogosultságát, vagy a kérelmet olyan módon terjessze elő, hogy a jogosultság egyértelműen megállapítható legyen. Az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztatnak a helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

15. Jogorvoslat

Az érintett a jogainak sérelme esetén kérheti, hogy az Adatkezelő a jogellenes adatkezelést szüntesse meg, az adatkezelést, az érintett kérelmének elutasítását vizsgálja meg. Az Adatkezelő az érintett ilyen irányú panaszát minden esetben kivizsgálja, és annak eredményéről az érintettet tájékoztatja. Az érintettek a panaszaikat jelenthetik az 1. pontban meghatározott elérhetőségeken. Az érintett panaszával fordulhat közvetlenül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.; telefon: +36-1-391-1400; e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu) is.

Az érintett jogosult jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulni. Az Adatkezelő az érintettet kérelemre részletesen tájékoztatja a per elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságról, a perindítás lehetőségéről.

Az Adatkezelési Tájékoztató letöltése »

A leukémia és típusai

Támogatás